Czóbel Béla Múzeum
| Czóbel Béla Múzeum | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Szentendre Magyarország |
| Cím | 2000 Szentendre, Templom tér 1. |
| Alapítva | 1975. |
| Megnyílt | 1975. |
| Tulajdonos | Ferenczy Múzeum |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 19. század. |
| Elhelyezkedése | |
 Czóbel Béla Múzeum
Pozíció Szentendre belvárosa térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 06″, k. h. 19° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 06″, k. h. 19° 04′ 30″ | |
 | |
| A Czóbel Béla Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Czóbel Béla Múzeum témájú médiaállományokat. | |
Czóbel Béla Múzeum (Szentendre, Templom tér 1. sz., 1975 nyarán nyitották meg)
Az épület[szerkesztés]
A Ferenczy Múzeumi Centrum hoz tartozó Czóbel Béla Múzeumot kivételesen még a művész életében, 1975-ben megnyitották a Várdombon. A múzeumi épület eredetileg iskolának épült a 19. században. Az előcsarnokban Czóbel Béla portrészobrát helyezték el, a szobor Varga Imre alkotása 1975-ből.
A gyűjtemény[szerkesztés]
Czóbel Béla (1883-1976) festőművész az 1940-es évek-től télen Párizsban, nyáron Szentendrén alkotott feleségével, Modok Máriával. A posztimpresszionista festők csoportjába tartozott.
A modern magyar festészet klasszikusa, Czóbel Béla életművét új szempontok mentén 2016 februárjában, a korábbinál lényegesen több alkotás kiállításával mutatja be a felújított Czóbel Múzeum állandó tárlata.
Több, a raktár mélyéről előkerült, eddig az állandó kiállításon nem szerepelt alkotás is látható 2016 február 5-től az Újragondolt Czóbel című kiállításon Szentendrén, ahol a látogatók szó szerint is betekinthetnek egyes múzeumi főművek háta mögé. Néhány nemrég feltárt kép ugyanis eddig egy-egy másik munka hátoldalán átfestve, eltakarva, elrejtve szunnyadt. E „kétoldalas” művek immár mindkét oldalukról megtekinthetőek.
A Barki Gergely kurátori koncepciója alapján megvalósult kiállítás a festő pályaszakaszait az életmű kronológiáját követve, helyszínek szekcióira bontva mutatja be a nagybányai indulásától a párizsi fauve korszakon, a Nyolcakhoz való csatlakozásának idején, majd a hollandiai éveken és a német expresszionisták körében töltött berlini perióduson át Párizsba való visszaköltözéséig, s végül az életmű zenitjét jelentő Párizs és Szentendre között ingázó hosszú időszakáig.
A tárlat a Ferenczy Múzeumi Centrum több száz darabos Czóbel-gyűjteményére épül, de mások mellett a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a kecskeméti Katona József Múzeum és a párizsi Julian Akadémia is kölcsönöz művet a kiállításra. A Czóbel művészetét feldolgozó riport- és dokumentumfilmek mellett interaktív információs pult is segíti az életmű teljesebb megismerését. Ugyanezt a célt szolgálják a múzeum újabb kiadványai is, melyek az ugyancsak megújult shopban érhetők el.
A tervek szerint az állandó kiállítás egy része időről időre megújul majd: a bekerülő minitárlatokban az eddigiektől eltérően nagyobb hangsúlyt kapnak Czóbel grafikái, amelyeknek tudományos feldolgozására a Ferenczy Múzeumi Centrum 2016-ban önálló programot indít.
Egy fontos művész
Czóbel Béla (1883–1976) a modern magyar képzőművészet meghatározó, nemzetközi rangú egyénisége, aki szinte pályája kezdetétől, kortársai által is elismert módon alakította a magyar festészet fejlődését és hagyta ott névjegyét az európai modernizmus több centrumában is. Már huszonhárom éves korában kiállított Párizsban, a Függetlenek Szalonjában, alapító tagja volt a magyarországi Nyolcak csoportjának, de később részt vett a berlini Brücke csoport munkájában is. Jelentős egyéni tárlatokat rendeztek a műveiből Párizsban, Berlinben és New Yorkban. 1940-ben Szentendrén telepedett le. A legnagyobb hazai közgyűjtemények mellett a világ több nagy múzeumában megtalálhatóak munkái.
Egy különleges múzeum
Czóbel volt az első festőművész, akinek már életében múzeumot szenteltek Magyarországon. A szentendrei Templomdombon álló épület 1975-ös megnyitása óta eltelt több mint negyven évben sokan − köztük lánya, Lisa Czóbel is − hozzájárultak a gyűjtemény gyarapodásához, ám az állandó kiállítás évtizedek óta szinte alig változott. A tárlat most teljes egészében megújult. A múzeum anyagából válogatott művek mellett hazai és külföldi gyűjteményekből származó alkotások is bekerültek a kiállításba – ez utóbbiakat hosszú távú letétbe vette a múzeum. Kívül-belül megújult maga az épület is: a statikai megerősítés, a tetőszerkezet rekonstrukciója és a homlokzat felújítása mellett a belső térben új falak is épültek. Korszerű világítási és biztonsági rendszert alakítottak ki a múzeumban, amelynek a belső kertje is megújult.
Források[szerkesztés]
- Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. Czóbel Béla Múzeum l. 187-188. o. ISBN 963906999X
- Czellár Katalin – Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. Czóbel Béla Múzeum l.670. o. ISBN 9632437616